Nos, eljott egy ujabb bejegyzes ideje. Azert csak most, mert mostanra tortent annyi dolog, amirol mar erdemes egy bejegyzest irni. Igy van ez egy melotol beszurkult ingerszegeny vilagban. Na de remeljuk, majd az utazas mindenert tobbszorosen karpotol... Nos tehat az elmult heten minden nap munka…

Ahogy azt az elso bejegyzesben irtam, ahogy vege lesz a tabornak utazni fogok. Annak idejen amikor jelentkeztem, ezt a programot ugy hirdettek eleve, hogy munka utan utazni is majdnem hogy kotelezo. Az is nyilvanvalo, hogy amikor jelentkeztem az utazas lebegett a szemem elott, azzal csak itt…

A mai nap egy kicsit erdekesebben alakult a tobbinel. Ma levaltottak a mosogato posztjarol. A reggeli meg szokasosan ment, aztan ebednel megtalalt a vedono es azt mondta, hogy amig ennyire sebes a kezem, nem viselhetek gumikesztyut, mert latexallergiam van. Ergo nem mosogathatok. Igy aztan ebednel…

Errefele a hetkoznapok annyira szurkek, hogy nem biztos, hogy erdemes reajuk egy bejegyzest szentelni. Viszont ez teszi ki itt eltoltott idom legnagyobb  reszet, igy ha nem is tobbet, de egy bejegyzest (hungaroenglisul: postot) mindenkepp meger. No tehat itt a taborban hetente hat napot…

Ott folytatom, ahol abbahagytam. Tehat 3 ora buszozas utan megerkeztunk a taborba, Freyburgba (Maine). Ma azert van egy kicsit tobb idom blogot irni, mert a gyerekek elmentek kirandulni (igy van ez minden kedden) ilyenkor kimarad az ebed, tehat van tobb szabadidonk. Eddigi tapasztalataim szerint…