Ma végre történt valami: kirándulni mentünk Portlandbe. Ez az itteni korulmenyek kozott kisebbfajta csodanak szamit, telintve, hogy eddig sehova sem tudtunk elmenni, kiveve a Wal-Mart-ot es a Settlers Green Outlet-et. Kaptuk a hireket, hogy mas taborokban szabadnapra autot kapnak a nepek, csomo helyet bejartak mar, stb. No hat ez nem az Indian Acres lenne, ha ez igy volna. En is probaltam, hogy hatha Moe ad autot, dehat mondta, hogy nem tud adni, mert lehet berelni is. Persze, logikus.

Nem kell nagy valtozasra gondolni, most sem egyedul mentunk, hanem az osszes gyereket vittek, mi meg felkonyorogtuk magunkat a buszra. Persze mivel fel tizkor volt az indulas, es mi rendszerint addig melozunk, igy ma reggel eleg nagy hajtas volt, de vegulis az osszes munkat befejeztuk 9-ig. Hurra, uj rekord. De megerte.

Tehat az ut kb. 1 es negyed oraig tartott, a csodaszep sarga iskolabusszal. Minden amcsi filmben ezt mutatjak, de arra csak itt jottem ra, hogy mennyire kenyelmetlen egy jargany ez. Nem ertem, miert, de az uleseket valahogy nem ram mereteztek.

Tehat, ahogy megerkeztunk Portlandbe, egy 3 oras varosnezes kovetkezett. Igazibol a varos nem valami nagy szam, bar ketsegtelenul civilizaltabb hely, mint Fryeburg. Az oceanpartja viszont gyonyoru. Na de lassunk nehany kepet:

Varosi csendelet munkatarsakkal...

Az Atlanti-Ocean es en...

Fort Gauges. Egy polgarhaborus erod, amelyet azert epitettek, hogy megvedje Portland belso kikotojet. Sohasem hasznaltak haboruban. Hiaba, ezert megerte megepiteni.

Varosnezes utan ismet buszra szalltunk, es irany a varos melleti starnd. A viz egy kicsit hideg volt, de azert nagyon jo volt furdeni benne. Jo fel meteres hullamok voltak. Negativum, hogy sos volt a viz. De az Atlanti-Oceannak meg ezt is megbocsajtjuk.

En es az ocean. A tavolsag apol s eltakar. Remelem...

En es Balint, a barnamoszat.

Bucsu Balinttol...